sminktetovalasblog.hu

Kategória: Barátnős

  • Megszépítem Anyut

    Megszépítem Anyut

    Vagyis mi kell ahhoz, hogy valaki el tudjon indulni a sminktetoválói pályán?

    Vivi, tavaly nyár eleje óta csapatunk tagja, sőt ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor már kora tavasz óta bejárt a szalonba, hogy magába szívja a sminktetoválás légkörét. Már akkor mondtam neki, hogy gyűjtse azokat a modelleket, akik majd elsőként jönnek el hozzá sminktetoválásra.

    Ilyenkor az ember lánya megkérdezi az összes barátnőjét, anyukáját, rokonait, ismerőseit, hogy ki lesz az a bátor, aki első körben bizalmat szavaz neki és a keze alá fekszik.

    A munka sok-sok hét elméleti és latexes gyakorlással indult. Először kézlazító feladatok és a szemöldök szálrendezési technika „bemagolása” után hónapokig csak a szemöldök volt a téma. Ha ez már jól megy, bizony eljön az a pillant, hogy élő modellen is meg kell azt valósítani, ami a gumilapon már csípőből megy.

    Nos, ilyenkor jönnek a fent említett barátnők, rokonok… és milyen jó is az, ha az ember lányának bevállalós anyukája van… Aki feltétel nélkül megbízik a lányában, és segíti, hogy az fejlődni tudjon.

    Vivi anyukája, Böbe, a legjobb modell volt, maximálisan bízott a lányában. Vivi pedig kivételesen ügyes tanuló, így mindketten profitáltak a tanulóhónapokból. Vivi kapott egy megbízható modellt, akinek szemöldököt, szemhéjat és ajkat varázsolhatott. Böbe pedig tehetséges lányának köszönhetően még szebbé változott.

    Mi ez, ha nem gyümölcsöző kapcsolat?!

    Arról nem is beszélve, hogy Böbe mennyire büszke lehet lányára, aki azt választotta hivatásul, hogy nőknek segít megszépülni, hogy ezzel olyanná varázsolja őket, hogy jól érezzék magukat.

    Igen, ez hivatás. Amit szenvedélyesen szeretni lehet.

    Nincs annál felemelőbb érzés, ha a vendégünk elégedettem, tükörképe láttán mosolyogva lép ki az ajtónkon. Ezzel az érzéssel nem lehet betelni, mindig még jobbak és jobbak szeretnénk lenni.

    Hosszú az út, amíg valakiből tapasztalt szakember lesz, hiszen a tapasztalások útját, legyen az bármilyen szakma, hosszú időbe telik végig járni, de jó, ha a mérföldköveknél ott vannak a megbízható segítők, akik egyengetik ezt az utat. Köszi Anyu…

  • 12-ből 7, avagy csak nyugodtan dőljön hátra!

    12-ből 7, avagy csak nyugodtan dőljön hátra!

    2018. Október 29, hasi ultrahangos vizsgálatra biciklizem. A kezelés oka, az, hogy túl magas vérnyomásokat mérek, nem érezem jól magam, és szeretném kideríteni az okokat.
    Kevesen tudják, de én egy pár évig röntgenasszisztens voltam a 90-es évek elején, így nem volt kérdés, hogy egy régi, nagy tudású, kiváló szakemberhez megyek el, akivel annak idején volt szerencsém együtt dolgozni. A találkozás még sem kellemes, mert a doktornő figyelmeztet, hogy van egy elég nagy valami a jobb petefészkem mellett, aminek nem kellene ott lennie. 

    – Mennyire izguljak? –kérdezem tőle

    -Háááát, izgulj és menj további vizsgálatokra – mondja.

     

    1-ből 1.

    Ahogy kilépek az ajtón, máris hívom a barátnőmet, aki még mindig az egészségügyet támogatja munkájával.
    Október 31-én reggel 7-kor már MRI vizsgálatra várok. Ekkor még abszolút nem hagyok teret annak, hogy negatív gondolataim legyenek. kb. 1hét múlva megkapom az eredményt, hogy igen van ott valami a jobb petefészkem mellett. 


    2-ből 2.


    Oké, keresünk egy nőgyógyászt, aki ha kell meg is tud műteni. Barátnőm megint SOS-ben intézi az időpontot magánrendelésre egy  nőgyógyászhoz. A doktor alaposan kikérdez, megvizsgál, hüvelyi ultrahangot is készít.

    –       Nem látok semmit, ami itt le van írva, NYUGODTAN DÖLJÖN HÁTRA – mondja.


    3-ból 2, hm…


    Nem dőlök hátra. A következő héten már hasi CT vizsgálatra van időpontom. A képlet ott van, és halmozza a kontrasztanyagot. Határozott választ itt sem kapok, hogy hová tartozik és mi lehet az pontosan, de a leletező orvos már odaírja a leletemre, hogy: Tumor? 

     

    4-ből 3… 


    És itt elmegy a kedvem.
    Mi van velem? Akkor most kihez forduljak? Ki fog segíteni? Ki fogja ezt kézbe venni?
    Soha előtte nem kellett aggódnom az egészségemért, nem volt komoly, megoldhatatlan problémám.
    Rossz kedv, nem érdekel semmi, nem megyek sehová, nincs kedvem semmihez.


    A barátnőm megkér egy sebészt (mivel a nőgyógyász nem látta), hogy nézze meg a leleteimet és fogadjon. A sebész orvos megnézi, és azt mondja, hogy ez nőgyógyászati eset és ő nem tud mit kezdeni vele, de van egy kolléganője, akinek megmutatná, de ő most szabadságon van. 


    5-ből 4, de még mindig nincs megoldás. 

    Közben kicsit sem lehetek elégedetlen, hiszen egy bő hónap alatt olyan vizsgálatokon esem át napokon belül, amire mások hónapokat várnak.
    Végre eljön a nap és mehetek a doktornőhöz, már december eleje van. Megvizsgál ultrahanggal, és látja ott azt a valamit, de ő több irányból is megnéz, több kezelőfejjel hüvelyen és hasfalon keresztül is. Leül velem egy nyugodt helyre, beszélgetünk, elmondja a véleményét. Igen, bizonytalan, hogy mi az ott, de találkozzunk január elején, újra csináljunk ultrahangot és, ha még mindig ott lesz az a valami, akkor január 28-án laporoszkópiával feltárja a hasamat és megnézi mi lehet az.

    6-ból 5, és egy kicsit megnyugszom.

    Január 7. Magánrendelés. Igen, ott van még, nehéz észrevenni, de több féle ultrahangos kezelőfejjel kívül-belül megvizsgál. 

    7ből 6.

    Január 21. 10 óra, klinika, műtét előtti egyeztetés, megint ultrahangos vizsgálatra várok. Egy éppen végzett, fiatal doktornő vizsgál, pár perc után, rám szól, hogy menjek el a mosdóba, nem lát semmit, mert tele van a hólyagom. Mire visszamegyek: -Jéé egy másik doki – mondom, egy szintén nagyon fiatal doktor ül ott, aki erre ijedtében még be is mutatkozik. Vizsgál néhány percig hüvelyen keresztül, leírja, amit lát.

    Én meg magamban azt gondolom, hogy „édes jó istenem milyen szerencsém van, hogy nem ők vizsgáltak meg először, mert soha ki nem derült volna, hogy van-e ott valami… csak amikor már esetleg nagyobb baj van. Vagy szólnom kellett volna, hogy keressék jobban, vizsgáljanak meg másik ultrahangos fejjel?  De hát ők az orvosok, tudják, mit csinálnak. És a többieknek milyen esélyük van, akik kint ülnek és vizsgálatra várnak?”

    Délben már bent ülök egy másik vizsgálóban, professzori vizit lesz. Mindenki feszült és izgul, suttognak. Huha, ez, de furcsa, félnek a főnöküktől? Bejön a professzor, köszön, bedugja 5 mp-re az ujját a hüvelyembe, kifelé menet meghallgatja az orvosomat, hogy laporoszkópiát szeretne csinálni nekem 1 hét múlva. Engedélyezi.

    10-ből 7

    Január 28. reggel 7 óra, jelentkezem az osztályon. Ismét leküldenek egy ultrahang vizsgálatra. Várok, végül is kitelik az időmből. Nagy mérgesen jön egy nem kezdő nőgyógyász. Megvizsgál, közben nem titkolja, ki is mondja elégedetlenségét, azzal kapcsolatban, hogy mi a francnak van erre szükség, csap vág, még jó, h nem veri szét a vizsgáló gépet. Sprintelünk, 1 percen belül van a vizsgálati idő hüvelyen keresztül. Ez idő alatt már diktálja is a leletet, megméri a méhem, a miómáim, és talán a petefészek nagyságát, de olyan gyors, hogy ebben nem vagyok biztos.

     

    11-ból 7

    Visszamegyek az osztályra, tudom, hogy 11 után kerülök sorra. A szobatársak mind fél órán belül szépen visszakerülnek, ők már délután mehetnek haza, én majd holnap este. A nyugibogyi hat egy kicsit, de bevallom, alapjában nem vagyok ideges, tökéletesen bízom a dokimban, jó kezekben vagyok. Már bent is vagyok a műtőben, csak egy dolog izgat:

    – Ugye nem lesz katéterem?

    -NEM, – hangzik a megnyugtató válasz, mindenki kedves, gyorsan elalszom.

    Egy másik ágyban, egy másik szobában ébredezem, 2 óra körül van. Besüppedek a matracba, homokzsák a hasamon, infúzió a bal kézfejemben, vérnyomásmérő a jobb karomon, hát ez nem valami kényelmes. És bakker még katéterem is van – ezt hogy fogom túlélni. Amúgy nyugi van, nem fáj semmi. Valaki elmagyarázza mellettem, hogy mi történt, annyit megértek, hogy más, mint aminek nekiindultunk.

    Elalszom. Megint ébredek.

    • Hol vagyok?
    • A poszt operatív osztályon.
    • Holnap hazamehetek?
    • Biztos nem, talán pénteken.
    • Mi történt velem?
    • Nem mondhatok semmit, csak az orvos.

    Elalszom. Aznap este fürdés a tusolóban! Egy másik kórterembe kerülök. Sokat alszom. Másnap kora délután tudok beszélni az orvosommal, mindent részletesen elmagyaráz. Kiderült, hogy hatalmas veszekedés árán tudta megcsinálni a műtétet, mert a professzor végül nem engedélyezte, arra hivatkozva, hogy többen is megvizsgáltak, és nincs ott semmi.

    12-ből 7, akkor visszamenőleg, amiről nem is tudtam…

    És mi a történet?

    A doktornő laporoszkópiával kezdi a műtétet, de mégis felvágja a hasam. Kiveszi a bal petefészkem egy több, mint 10 cm-es, dudoros felszínű daganattal együtt, ami átér a jobb oldalra is. Eltávolítja a 2 miómámat is. A daganat csúnya, kemény és elég rosszul néz ki. Elmondja, hogy azt gondolta magában itt a vég. De most már tudom, hogy jóindulatú volt és minden rendben lesz.

    12-ből 7 az eredmény vagyis…

    … 12 orvosi vizsgálatom volt, 12 orvosi véleménnyel kerültem kapcsolatba, ebből 5-en azt mondták, hogy semmi bajom. (2 kis mióma miatt nem műtenek meg, az mindenkinek van…)

    2 ok miatt írom meg ezt a történetet

    1.    Az első, ha valami van veled és bizonytalan a helyzeted, menj tovább és ne hagyd magad, NE DÖLJ HÁTRA, hanem küzdj magadért. Keress másik orvost, kérdezd ki az összes lehetőségről. Vedd igénybe az összes vizsgálatot, használj ki minden lehetőségedet és kapcsolatodat. Még, ha nincs is ott semmi, de akkor legyél BIZTOS benne.

    2.    A második, hogy a LEGNAGYOBB KÖSZÖNETET mondjam a barátnőmnek, aki végig küzdött értem minden téren. Hálásan köszönöm doktornőnek, hogy magas szakmai tudással mellém állt és harcolt értem (jessszus harcolni kell a betegekért?). És nem utolsó sorban a doktornőnek, hogy felfedezte és továbbküldött vizsgálatokra. Mindenki másnak, akik gyorsan, hatékonyan lehetővé tették, hogy túljussak ezen a dolgon. Sajnálom, de nem írhatok neveket, pedig világgá kürtölném mindenki előtt, hogy KÖSZÖNÖM nekik!

  • Megbeszélem a férjemmel, de mit? A sminktetoválást?

    Megbeszélem a férjemmel, de mit? A sminktetoválást?

    Nézd meg a videót, vagy olvasd el a bejegyzést!

    Megbeszélem a férjemmel…. de mit??? azt, hogy szebb szeretnél lenni? 

    A mai téma lehet, hogy nem fog mindenkinek tetszeni, ugyanis arról szeretnék beszélgetni, írni, hogy van úgy, hogy nem tudjátok eldönteni szeretnétek-e sminktetoválást. Meg különben is, inkább megbeszéled a férjeddel és majd ő eldönti, hogy Te szeretnél-e sminktetoválást, de ez miért van így? Ez egy picit tabu téma…

    Honnan is pattant ki ez az ötlet, hogy erről beszéljek. Kb. két hete beszélgettem az egyik ismerősömmel, aki egyébként a vendégem is. Mondta, hogy hihetetlen sokan megdicsérték az ajaktetoválását, hogy milyen jól néz ki, milyen jól áll neki, mennyire frissíti az arcát és egészen más, olyan friss, fiatalos lett. Viszont többen az ismerősei közül azt mondták, hogy jajj hát… az én férjemnek biztos nem tetszene, nem szeretné, hogy ilyet csináltassak, engem úgy szeret, ahogy természetesen vagyok.

    Nem tudom, én azt gondolom, hogy egy nő önmagáért tegyen meg dolgokat és önmagáért tegye meg azt is, hogy sminktetoválást csináltat, azért mert szebb szeretne lenni, fiatalosabb szeretne lenni. Szerintem, ezt nem feltétlenül egy másik félhez kell kötni, hogy te sminktetoválást csináltatsz. Azt gondolom, hogy ezt mindenkinek saját magáért kell megtennie, hiszen felnőtt, önálló nő vagy, aki dolgozik, pénzt keres, meg tudja tenni azt, hogy hogy csináltasson sminktetoválást, akkor a döntést is hozd meg te magad, magadért, egyedül. 

    Oké, semmi gond, megértem azt, hogy benned is van egy félelem, ezért javaslom, hogy az ismerőseidet is kérdezd meg mit javasolnak. Ugyanakkor kezd el böngészni az internetet, nézz utána, hogy mi is ez a sminktetoválás, milyenek léteznek, nagyon sokféle stílusban lehet már találni sminktetoválást.

    Ha nem tudod, mit szólnának hozzá otthon, javaslom, hogy mutasd meg a férjének azt, hogy mi hogyan dolgozunk, mutasd meg a weboldalunkat, a Facebook oldalunkat, a kitett képeket.

    Hidd el, hogy mást fog gondolni róla, mint amit az utcán lát és feltűnik neki. Manapság már annyira természetesek a sminktetoválások, akár egy szemöldöktetoválás, hogy messziről meg sem lehet mondani és nagyon sok férfi dönt úgy, hogy húu drágám ez tényleg jó, próbáld meg, csináltasd meg.

    Ez egy picit olyan mintha kikérted volna a véleményét, vagy akár a jóváhagyását. De akkor is azt mondom, hogy magadért tedd meg, magadért kutasd fel azt, hogy hol szeretnéd, hogy szeretnéd, mit szeretnél csináltatni.

    Ha ilyeneken gondolkozol, vagy akár egy ilyen kifogást hozol fel, akkor lehet, hogy benned is él az, hogy biztosan akarom én ezt?

    Biztos mások támogatása, megerősítése kell ebben?

    Lehet, hogy nem a legjobb ötlet a párodtól megkérdezni ezt, hiszen egy férfi mit mond, óóó drágám nekem így tetszel smink nélkül, natúran, még csak rúzst se használj.

    Azért valljuk be, hogy minden férfi az után a nő után fordul meg aki ápolt, akár egy picit ízlésesen sminkelt, csinosan fel van öltözve, azután igenis utánanéznek, lehet ugyanúgy a te párod is megteszi ezt…

    Inkább kérj tanácsot a barátnődtől, nézz utána az interneten, olvasd el mások véleményét, olvasd el, hogy másoknak mit jelentett ez és miben hozott változást.

    Mesélek egy történetet, képzeld el egyszer az egyik vendégem eljött szemkontúr tetoválásra nagy titokban, amikor a férje elutazott. Nem volt itthon tehát nem látta a gyógyulási folyamatot, nem látta, hogy meg van duzzadva, nem látta frissen tetoválva. Később, egy-két év múlva mesélte, hogy egyszer voltak egy társaságban, ahol a férje teljesen kikelt magából, és elmondta, hogy milyen undorító a sminktetoválás és, hogy az milyen természetellenes, neki egyáltalán nem tetszik.

    A vendégem jót kuncogott magában, és aztán este, amikor hazamentek, és kettesben voltak, megkérdezte tőle, hogy drágám tetszem én neked? A férje azt mondta: persze, olyan gyönyörű vagy, már reggel, amikor felkelsz akkor is szép vagy, imádlak. Erre mondta neki a vendégem, hogy képzeld, nekem több mint egy éve tetoválva van a szemhéjam. A férje teljesen ledöbbent rajta és azt mondta, hogy igen néha furcsálltam, hogy miért nem mostad le a kontúrt, amit rajzoltál magadnak, de nagyon nem foglalkoztam vele, de azóta teljesen megváltozott a véleménye a sminktetoválásról.

    Én is megértem azt, hogy ha valami természetellenes, feltűnő, nem oda való azt megszólják a férfiak is, azt megszólják a nők is, azt megszólja mindenki, persze van akinek tetszik egy kicsit határozottabb, karakteresebb stílus de nézz körül, és válassz magadnak olyan sminktetoválót és olyan sminktetoválás stílust amit te nagyon szívesen viselsz magadon, és döntsd el te, hogy szeretnél-e sminktetoválást.

    Becenév:*
    E-mail cím:*
    Hozzájárulok, hogy a Berényi Sminktetoválás számomra eDM-et küldjön:* igen

    Kérem a Berényi Sminktetoválás emailjét, benne újdonságokról, új blogbejegyzésről, valamint azáltaluk meghirdetett eseményekről és egyéb akciókról, hogy semmiről se maradjak le. Feliratkozásommal elfogadom az Adatvédelmi irányelveket.

  • A suli első napja és a divat

    A suli első napja és a divat

    SZEPTEMBER 1.

    Kezdődik…

    Az első benyomás…

    És még nagyon emlékszem rá…

    Több mindennek kell ilyenkor megfelelni. Aki suliba megy fontos, hogy mit vesz fel az első napon, főleg ha most kezd új suliba, középiskolába. A legfontosabb, hogy más légy, mint a többiek. Mindenki a másikat fogja nézni és „beskatulyázza” az első benyomás alapján. Nekem többek között ezért sem volt a kedvenc napom szeptember 1.

    A lényeg, hogy úgy légy divatos, hogy nem követed a divatot, mert az snassz. Mert lehet, ha követjük a divatot, akkor még is csak unalmasak leszünk, mert mások is azt követik és valójában mindenki ugyan úgy néz ki. Azért vannak példaképeink és kedvenceik, akiknek bírjuk a stílusát és akár meg is próbálhatunk úgy kinézni. De a legtöbben mégis csak azt vallják, hogy nem követnek semmilyen divatot, hanem abba vannak, ami számukra kényelmes és tetszik is.

     

     

    Aztán itt vannak az anyukák, akik a csillogó szemű volt óvodásokat viszik, és egy új élet kezdődik mindenki számára a családban. A lányok lányosan, a fiúk fiúsan és eltelik 1-2 év és mindenki egyforma lesz, mert úgy kényelmesebb, a lányos elfelejtik a lányosat. Az anyukák is most mutatkoznak be a többi anyukának, ezért is különösen fontos, hogy ezen a napon mit vesznek fel, milyen a frizurájuk és a sminkjük. Vajon melyik anyatárs lesz a barátnője? Aki hasonló stílusú, vagy aki pont nem.

    Jó készülődést mindenkinek a suli első napján, érezd jól magad a bőrödben és használd ki az első benyomást arra, hogy szimpatikus légy.