Véletlenek márpedig nincsenek…Én ezt vallom. De a sztori, amit most megosztok, az bizony valóban egy nagy véletlen műve…Mindenesetre, minden jó, ha a vége jó.
Az előzményről röviden, hogy a leendő Vendégem szemöldöktetoválásra jelentkezett be hozzám, azaz először egy konzultációra és előrajzolásra…Az előkészületeket ugyanúgy végeztem el, mint mindig. Fertőtlenítés kész, festékek, ceruzák elővéve. Amikor a Vendégem elhelyezkedett a székben, máris a kezébe adtam a tükröt, hogy bármikor ellenőrizhesse a „mű” alakulását…Nagy boldogan és izgatottan indultam neki a látványtervnek…Előkaptam a fekete ceruzát és elkezdtem az előrajzolást. (Ez nagyon nem stimmel, ugyanis szemöldököt soha semmilyen körülmények között nem készítek fekete színnel.)
Egy „apróságot” azonban figyelmen kívül hagytam. A Vendégemnek nem a szemöldökét, hanem a szemhéjkontúrját kezdtem el rajzolgatni...Ő sem szólt egyből, utólag kiderült, hogy azt hitte, mindenképp elkészítem neki a „látványtervet” a teljes arcára, még akkor is, ha ő csak a szemöldökét tervezte sminktetováltatni…Amikor feleszméltem, a Vendég már ott állt a tükör előtt egy gyönyörű szemhéjkontúrral, amibe azonnal beleszeretett és nagy meglepetésemre kérte, hogy azonnal adjak neki egy új időpontot, és a szemhéját is tetováljam ki legközelebb, majd hozzátette, hogy akkor mostmár rajzoljam meg neki a szemöldökét is, ugyanis ő azért jött. Mondanom sem kell, hatalmas nevetésben törtünk ki. A szemöldöktetoválást pedig még aznap elkészítettem neki, természetesen.
Azért megnyugtatásképp elárulom, hogy ez egy egyszeri eset volt, bár utólag belátom, nagyon is jól alakult.:) Bölcsen azt tudom mondani, hogy a mottó, miszerint „aki dolgozik, az téved” nálam pozitív értelemben igazolódott be, hiszen valakit többszörösen szépíthettem meg.
Veletek történt már hasonló eset?
Érdekelhet még
